Kavicsos szikkasztó

Ez az oldal azért született, mert - bár évek óta nem foglalkozunk kavicsos szikkasztóval - több telefonos megkeresés ezek kialakításával kapcsolatos. Így inkább itt összefoglaljuk a kavicsos szikkasztók kialakításával és jellemző hibáival kapcsolatos tapasztalatainkat.

A gödör

A legelső nagy kérdés a gödör alakja. A kavicsos szikkasztó viselkedése leginkább egy sóderral megtöltött zoknira hasonlít. Az igyekszik gömb, illetve alapterületét tekintve kör formát felvenni. Hogy miért kell ezt egy négyzet alapú gödörbe tenni, az egy érdekes kérdés. Egy szikkasztót nedves föld vesz körül – hiszen épp ez a lényege - az egymáson könnyen elmozduló kavics igyekezni fog kör alakot felvenni. Ha a nagy tömege és a környező talaj tömörsége miatt ez sikerül, akkor jó eséllyel szét fogja húzni geotextil burkolást és kész a baj. Ha a szikkasztó induláskor kör alapterületű egy hibalehetőségtől máris sikerült megszabadulni.

Geotextil

Maradva a leggyakoribb négyzet alapú gödörnél jellemzően a geotextil az oldalakra merőlegesen kerül elhelyezésre, ez talán a legrosszabb verzió. Jobb esetben a két szemben lévő oldal egy darabból van. Ilyenkor az alján dupla réteg lesz ami legalább az alul stabilizálja egy kicsit. Ezekben az esetekben a sarkok vannak a legnagyobb veszélyben, ezért ott legalább 50cm-es átfedés javasolt. Egy kicsit jobb átlóban is elhelyezni egy-egy geotextil réteget. Kör alapú gödörnél nincs sarok probléma, mehetnek a rétegek egymás mellé, de az átfedés ott is szükséges. Lazább talajszerkezetnél aki biztosra akar menni, elhelyezhet egy réteget ami az előzőekre merőlegesen körbe megy a gödör oldalának az alsó részén.

Vízbevezetés

Miután a víz ebben a szikkasztóban a kövek közötti hézagokban közlekedik, a leggyakoribb hiba a vízbevezetés körül ezek eltömődése. Amikor a csövet egyszerűen bedugják a geotextil alá, pár maroknyi kosz az egész szikkasztót használhatatlanná teszi. Ennél egy fokkal szerencsésebb ha több beömlési pontot hoznak létre, mondjuk a vízszintesen a szikkasztó tetején végigvezetett csö kopoltyúszerű bevágásával. De ha már van egy több helyen bevágott cső, érdemes azt a szikkasztó közepén függőlegesen elhelyezni, így a bekerülő szennyeződés a cső alján gyűlik fel és kevésbé tömi el a kövek közötti réseket. Természetesen ezt még a kavicstöltés előtt kell beállítani és nem a vékonyfalú szürke csövet, hanem az erősebb narancssárgát, mert azt nem fogja deformálni vagy összetörni a kő.

Levegő

Szikkasztóblokkos kialakítás esetén gyakori kérdés ami kavicsos szikkasztók esetében alig fordul elő, hogy mi lesz a víz beáramlásakor a bent lévő levegővel. Pedig ez mindkét esetben egyenlő joggal merülhet fel. Amíg a beömlő cső teljes keresztmetszetét nem tölti ki a víz, addig semmi gond, a levegő tud távozni a beömlő csövön. Amikor a víz kitölti a csövet akkor kezd érdekessé válni a dolog. Először a levegő összenyomódik, majd amikor a nyomása meghaladja a bejövő víz nyomását, elindul a vízzel szemben ezzel jelentősen lassítva a víz beáramlását. Ezt a jelenséget lehet megelőzni levegőztető cső beépítésével. Ennek legegyszerűbb módja lehet egy külön cső ami a szikkasztóból felmegy a felszínre. Az eddig tapasztalt legötletesebb megoldás ha a vízbevezetésnél említett több helyen bevágott függőleges beömlő cső alul két könyökkel visszafordul U alakban és felmegy a felszínre. Így egyben lesz egy túlfolyó, levegőztető, tisztulást elősegítő nyílás is. A felszínre érkező levegőztető csövet mindkét esetben meg kell óvni attól hogy belepotyogjon valami.

Mindezek ellenére azzal nem árt megbarátkozni, hogy egy kavicsos szikkasztó könnyen eltömődhet - részlegesen vagy teljesen - és valamennyit mozoghat – jellemzően süllyed – de a fentiek figyelembevételével kialakított szikkasztóval egész sokáig élvezhetünk egy jól működő vízelvezetést.

Az lenne a kérésünk, hogyha valakiben az oldal átolvasása után kérdések maradnak, vagy merülnek fel, arra már máshol keressen választ, mert kavicsos szikkasztóval kapcsolatban ennél többet telefonon sem tudunk mondani.

Köszönjük!

Aquakert - Itt a víz az Úr!